janfennell

 A kutyasuttogó 

kutyatolmacs2

Angliában  született Fulham városban. Jan gyorsan felismerte az affinitást és a tiszteletet az állatok iránt. A legboldogabb pillanatait gyermekkorában lovak, kutyák és más szőrös kisállatok társaságában töltötte. Ezek az alkalmak nem olyan sokszor jöhettek létre, mint szerette volna, mivel Londonban élt. Valójában elég hosszú ideig nélkülöznie kellett a társaságukat , mert  gyermekként  Tengerészgyalogosként(Royal Navy) tevékenykedett.


Viszont a házassága után ez megváltozott és egy csendes vidéki helyre a Közép-Angliában található Lincolnshire-be költözött. Nem sokkal előtte csatlakozott a családhoz egy mentőkutyus akit Purdey-nek hívtak. Azok, akik elolvasták Jan nemzetközi best seller könyvét „A kutya hallgatót” tudják, hogy ez nem végződött jól. Egy darabig lemondott arról , hogy valaha kutyája legyen  még egyszer. A férje győzte meg, hogy vegyen egy springer spániel-t akit Kelpie-nek neveztek el. Ezáltal a fajta szerelmesévé vált,  ami töretlen napjainkig. Kelpie keltette fel Jan érdeklődését a kutyaoktatással kapcsolatban, bár indított engedelmességi tanfolyamokat a késő hetvenes-nyolcvanas évek elején, de mindig voltak fenntartásai a használt módszerekkel szemben. Gyakran kifogásolta azt a „konfrontatív” kutya oktatást, amit látott.

Ez nem változott mindaddig, míg meg nem látta Monty Robert bemutatóját, aki a világ leghíresebb „ló suttogója” volt. Ezután rájött, hogy melyik utat is kell képviselnie. Robert eszméje az volt, hogy elnyeri a lovak bizalmát és együttműködését azzal ,hogy saját nyelvükön kommunikál velük. Jan hasonlóképpen használta ezt a kutyáknál is. Több évig tanulmányozta a farkas viselkedését, a saját kutyáit, valamint Monty tanításait , miközben egyetemre járt és két gyermeket nevelt. Arra is rájött, hogy meghökkentő a hasonlóság a saját kutyái és a farkasfélék között. Miután megállapította a vezető farkasok vagy alfák fontosságát, ugyanazt kereste a saját háza tájékán is. Felfedezte, hogy Sasha-nál, az ő gyönyörű shepherd-jénél teljesíthető ez a feladat. Jan megpróbálta leutánozni Sasha viselkedését és a legnagyobb meglepetésére a kutyái is megváltoztak. Míg előtte össze-vissza rángatták  a sétánál, most teljesen nyugodtak voltak. Ehhez hasonlóan csökkent az a tendencia is, hogy nem jöttek vissza a hívásra.

Sokan, akik ismerték, dicsérték a kutyáit, vagyis azt,hogy milyen jól nevelte őket. Munkája során sok kudarcban volt része, de pár év  elteltével megalapította az  Amichien Bonding-ot. A technikát, ami elég szerényen kezdődött,mert először csak a barátai kértek segítséget. Manapság már az egész világon használják. A könyv „kutya hallgatók” és az azt kísérő televíziós szereplések , dicséretet és tiszteletet vívtak ki számára. A módszer egyszerű, mégis igen hatékony. Még a legszkeptikusabbak sem kérdőjelezték meg, miután a saját szemükkel látták a bizonyítékot. Jan a fiával Tony-val és a nemzetközi kutyahallgatók csoportjával rengeteg kutya életét mentették meg és számtalan kutyatulajdonost térítettek jobb belátásra. A forradalmilag új módszer és az ő személyisége és lelkesedése párosul azzal a tisztelettel, amit azok az  állatok iránt érez, kiket szeret és nap, mint nap együtt dolgozik velük. Jan célja mindig is az volt, hogy javítsa a már különleges kapcsolatot az ember és a legjobb barátja között.

 

kutyatolmacs3

Jan módszerét több tízezren használják világszerte. Az  Amichien Bonding sikerének eredménye, hogy a könyvét 27 nyelvre fordították le és 34 országban jelent meg. Angliában és Ausztráliában két nemzeti televíziós csatornával volt sorozata, számos tv-s szereplése volt Angliában,Új-Zéland-on,Amerikában,Lengyelországban és Ausztráliában. Számtalan rádiós szereplése volt több országban és 24 országban tartott szemináriumokat és beszédeket.


Manapság Jan a legtöbb időt az Amichien Bonding tanfolyamokkal tölti, ahol megtanít másokat, hogy hogyan kell segíteni az olyan kutyagazdákon, akiknek kutyái viselkedési problémákkal küzdenek. Annak érdekében, hogy lehetőség szerint minél több ilyen gazdin tudjanak segíteni, eddig Angliában, Amerikában, Ausztráliában, Új-Zélandon, Finnországban, Svédországban, Norvégiában, Hollandiában és Franciaországban tartottak tanfolyamokat.


Jan számos mentőcsoport védnöke Angliában és rendszeresen megjelenik, olyan kutyás jótékonysági rendezvényeken, ahol pénzt gyűjtenek. Jan nem támogat semmilyen különleges jótékonysági szervezetet, de felajánlja a segítségét az arra méltóaknak. Vakvezető kutyákkal és számos mentőközpontokkal RSPCA-val is dolgozott együtt.